Ég és föld között

A százhalombattai Szent István katolikus templom

Több egyházi művét követően a kilencvenes évek közepén Százhalombattán is felépült egy Makovecz Imre által tervezett templom. Az egyedi, a természettel összhangban megalkotott épületek a települések szimbólumaivá váltak, jelenleg azonban az építész egyik temploma sem élvez műemléki védettséget.

A Budapesttől huszonhét kilométerre fekvő Százhalombatta négy városrészből áll, ezek egyike Újtelep, ahol az organikus építészet szellemében emelt templom található. Építésére Makovecz Imre kezdeményezésével alapítványt hoztak létre azzal a céllal, hogy a költségeket függetlenítsék az egyházi és a politikai befolyás esetlegességeitől.[1] A felszentelésre 1996-ban került sor.

A szabadon álló épület egy hatalmas félgömb kupolát formáz. Ezt két oldalról fehérre festett, félköríves nyílásokkal tagolt falak keretezik, amelyek előtt kisebb földhalmok emelkednek. A halom szimbóluma – a földből előbújó kupolaszerkezet – a régészek által Százhalombattán feltárt, a város nevében is megőrzött, kicsivel több, mint száz halomsírra reflektál. Ehhez az egységhez tartozik egy kisebb, szintén félköríves kupolával fedett épületrész, a paplak és a kiszolgálóhelyiségek. A felfelé keskenyedő torony a paksi templom tornyára emlékeztet, a bejárat felett elhelyezett kettős szárny a siófoki Makovecz-templom bejárati díszítőeleméhez hasonló.

Az épület szemből tökéletes szimmetriát mutat. Az alkotó szavait idézve: „a homlok magasságában egy kámzsaszerű nyílás látható, amely előtt egy arany napkorong van, amelyet tulipánhoz vagy bikaszarvhoz hasonló szerkezet vesz körül alulról. A napnak két nagyméretű, vörösrézből készített naturális szárnya van. Ez alatt megyünk be a templomba, ez a főbejárat, és emögül hallatszik a harangnak a hangja.”[2] A bejárat felett egyenes lezárású ablakon át érkezik a fény a templomtérbe. A torony csúcsán elhelyezett kereszt két irányba kihajló bimbós díszből emelkedik ki. A harang a torony belső terében kapott helyet.

A kupolaszerkezetet és a bejáratot kívülről hatalmas, nyitott szegmensív köti össze, melynek tartóoszlopai fából készültek, és az organikus építészet jellemző formaalakításának megfelelően kisebb, ágakkal rendelkező fatörzsekre emlékeztetnek. Az ív mentén, a törzsek mögött egy díszítetlen, teljes egészében üvegezett falfelület található, amely fontos szerepet játszik abban, hogy az épületbelsőt természetes fény világítsa meg. A templomteret hatalmas, fa szerkezetű, pala borítású, félgömb alakú kupola fedi, amelynek csúcspontján nagyméretű opeion[3] található. Ahogyan azt Makovecz Imre is említette, a nyílásnak köszönhetően a különböző napszakokban más-más fényviszonyok uralják a teret.

A templombelső egyetlen hatalmas centrális tér, amelyben minden egyes építészeti, valamint díszítőelem a liturgia drámáját követi, tehát megjelenése, elhelyezkedése dramaturgiailag szabályozott. Az alkotó szavaival élve, „megkövesedett fák” veszik körbe a termet, a „szent ligetet”, ám ezek a fák egyben tartóoszlopokként is funkcionálnak. Makovecz Imre elképzelése szerint a földi és az égi szféra egybeolvad, és ebben a ligetben találkozik. A belső tér berendezése több művész munkájának eredménye. A tabernákulum és a liturgikus székek Mezei Gábor tervei alapján, vörösfenyőből készültek. A tabernákulum ötvösmunkáját Molnár László készítette. A toporci Madonna szobra, Gácser Kata iparművész ’30-as évekbeli alkotása, a Herendi Porcelánmanufaktúra ajándéka. A kerámia keresztút Petrás Mária iparművész munkája.

A százhalombattai Szent István-templomról megoszlanak a vélemények, elsősorban funkcionalitását illetően: a földhalmok miatt esős időben könnyen beázik, nyáron pedig az üvegfelület miatt gyorsan átmelegszik és levegőtlenné válik az épület.

Vitathatatlan azonban, hogy bár a lakosság eredetileg nem támogatta az új templom építését, a munkálatokat, majd az ünnepélyes felszentelést mégis hatalmas érdeklődés övezte, a közösség immár több mint tizenöt éve használja az épületet. Az eltelt idő alatt Százhalombatta egyik fő jelképévé vált, megteremtve a téren azt az érdekes eklektikát, amely a várost is hasonlóan jellemzi. A templom modern környezetben áll Százhalombatta központjában. Az említett hibák technikailag utólag is kiküszöbölhetőek úgy, hogy a makoveczi eredetiség és kifejezőerő, ami a templom igazi értéke, épségben fennmaradhasson.

 

Szent István katolikus templom

Helyszín: 2440 Százhalombatta, Szent István tér 11.

Tervezte: Makovecz Imre

Épült: 1995–1996

 

(Frissített változat)

 


[1] A templom építésének több mint 200 millió forintos költségét az alapítvány külföldi és belföldi adományokból fedezte. http://battaplebania.web0.vhost.hu/szent-istvan-templom/

[2]  Ég és föld találkozása. Beszélgetés Makovecz Imrével. http://www.okotaj.hu/szamok/16-17/tars1.html

[3] Opeion (görög): a belső tér megvilágítását szolgáló kör alakú nyílás a kupola záradékpontján.

Facebook-hozzászólások