A gettó milliomosa

A „fejlett”, vagy leánykori nevén „nyugati” országok nézői számára mindig érdekesek voltak azok a mozgóképes történetek, melyek kívül estek a mindennapok látóhatárán. Az emberek korunkban is harapnak a csodákra, csak szükségük van arra, hogy bizonyos előítéleteiket felfüggesszék. Erre tökéletesen alkalmas az a távolság, amely elválasztja a Nyugatot a „misztikus” és „brutális” Kelettől. A hatást tetézi, ha saját világának mindennapi apró-cseprő fordulatait és kellékeit (pl.: Legyen Ön is Milliomos) is fölleli. Hisz mindez hitelt ad.

Ezekkel az eszközökkel élt a Danny Boyle jegyezte Gettó milliomos is, mondhatni kiválóan, hisz számtalan díjat zsebelt be, közöttük nyolc Oscart is. Így biztosak lehetünk benne, hogy még a nyomornegyedek szennyvízcsatornájából is ez fog folyni. Sőt. Igazán csak ott fog csörgedezni, hisz a mese három főhőse – vagy ahogy magukat nevezik: Athosa, Porthos és Aramisa – is innen jött. Igaz, a testvériségen kívül nem igazán vesznek át semmit a francia klasszikus regényből, sőt még azt sem határozzák meg, hogy ki melyik testőrt testesíti meg. Ez a felületesség az egész film folyamán megfigyelhető. A képi világ kihasználása helyett a rendező visszaél a színek adta lehetőségekkel. Képkompozíciói, képi játékai erősek, már-már hatásvadászok (pl.: visszaforgatott film a visszaemlékezésnél). A karakterek sem eget rengetően kidolgozottak, sőt jellemfejlődésük megáll a gyermekek szintjén, ami elég hihetetlennek tűnik egy ilyen kegyetlen környezetben. Ez a következetlenség azonban más szereplőknél is feltűnik, így a Jamalt kihallgató rendőrtisztnél is, aki egyszerre megértő hallgatóság és a villamos árammal való kínzás „mestere”.

Mindezek ellenére a film nem marad meg pusztán a közönségfilm szintjén, sőt ezekre a csúsztatásokra szüksége van, hisz egyszerre négy idősávot tart kézben. Három múltat és egy múlttal egybetűnő jelent varázsol a néző szeme elé egy „kérdezz-felelek, honnan tudtad a feleletet” játékkal a rendező. Ebben a képes térben rajzolódik ki „a megírt történetű” Jamalnak, valamint Salimnak és Latikanak a meséje. Elsősorban Jamalnak, aki miután elveszti édesanyját, megpróbálja bátyjával és kis barátnőjükkel túlélni a gyermekkort, majd az idő múlásával egymást is. Azonban – mint ahogyan a mesékben lenni szokott – az egymás iránti szeretet nem múlik el igazán soha, legyenek maffiózók, gengszterek kitartottjai, vagy reménytelen idealisták.

Mindemellett a film meséje a mocsoknak – ami a mű állandó háttere –, a vallási zavargásoknak, bűnözésnek, a mindennapi túlélésért folytatott harcnak és a nyugat „jótéteményeitől” megfogant irgalmatlanul óriási Indiának. Ezt a nagyságot ábrázolja filmjében a legszebben Danny Boyle, ugyanis egy-egy felülről fényképezett helyszínnél egyre távolabbra ugrik, így érzékeltetve az emberek irdatlan tömegét és az általuk kialakított tér monumentalitását. Más igazán emlékezetes, egyedi vizuális megoldásokkal nem él a rendező, ahogy azt a Trainspotting vagy a Part után elvárná az ember. Azonban azt mindenképp el kell ismerni, hogy a képes elbeszélésnek egész végig mestere, az idősávok nem keverednek, könnyen követhetőek. Csupán egyetlen elnagyolt kifejezést alkalmaz, hogy az idő múlását jelezze, ám ez rövidsége miatt nem zavaró.

Mindezek tükrében a Gettó milliomos megkapó film. Kikapcsolódásra kiválóan alkalmas, hisz teli van kellemes kis gegekkel, karikírozott érzésekkel, s teméntelen akcióval. Azonban nekünk, nyugati embereknek a film – ami valójában mese – egy kellemetlen kérdést vet föl. Tulajdonképpen azt, hogy ki kit ver át. Mi Indiát a show műsorokkal és toronyházakkal? Vagy ők a Taj Mahal melletti tuti „turisztikai” üzlettel, Bollywood elbűvölő mosolyával? Főleg, hogy egy európai rendezi mindezt meg.

Értékelés: 7/10

Gettó milliomos (Slumdog Millionaire)
színes feliratos angol-amerikai krimi, 120 perc

Rendező: Danny Boyle
Forgatókönyvíró: Simon Beaufoy
Zeneszerző: A. R. Rahman
Operatőr: Anthony Dod Mantle
Producer: Christian Colson
Vágó: Chris Dickens

Szereplők: Dev Patel (Jamal K. Malik), Saurabh Shukla (Srinivas őrmester), Anil Kapoor (Prem Kumar), Freida Pinto (Latika), Madhur Mittal (Salim Malik), Ankur Vikal (Maman), Ajit Pandey (Javed), Rajendranath Zutshi (rendező)

Képek forrása: www.port.hu

Facebook-hozzászólások