Lélekemelő esti áhítat

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben első alkalommal, 2014. április 26-án hangzott el Claudio Monteverdi nagyszabású Vespro della Beata Vergine című, 1610-ben írt ciklusa a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar előadásában, Vashegyi György vezényletével.

Vashegyi György a régizene egyik legelhivatottabb előadóművésze Magyarországon. Nem először „vesz elő” a hazai pódiumokon ritkán, vagy kevésszer játszott barokk művet. Külön kuriózumként szükséges megemlíteni, hogy valamennyi hangversenyük során a régizenének megfelelő autentikus hangszereket használnak, és akkori hangolást alkalmaznak.

Claudio Monteverdi az olasz barokk kor kiváló mestere. Több kötetnyi madrigálja közül majdnem mindegyik a műfaj gyöngyszemei közé tartozik. Több operája maradt ránk. Külön érdekesség, hogy Vashegyi György 1991-ben adta együttesének az Orfeo Zenekar nevet, a zeneszerző azonos című operájának magyarországi bemutatója után. Monteverdi zeneszerezői tehetségének és sokoldalúságának példája a koncerten elhangzott vesperás is.

A ciklus rendkívül összetett. Előadói apparátus tekintetében a már említett korabeli hangszerek alkalmazása elengedhetetlen. Ezen kívül a kifogástalan összetételű kórus, valamint a stílushoz illeszkedő, a barokk kor díszítéseit érzékenyen, hajlékonyan előadó szólisták és a szintén remek stílusismerettel rendelkező karmester – a közönség nagy megelégedésére – adott volt.
Vashegyi György a tőle már megszokott precízséggel irányította együtteseit. A kórus hangzását külön kiemelném. A szólamok kivétel nélkül egységesen szóltak. Látszott, hogy szigorú szakmai szempontok szerint kiválasztott énekesekről van szó. Az énekkari tételekbe legtöbbször maguk a szólisták is beálltak. Sőt, a két szoprán művésznő (Baráth Emőke és Pintér Ágnes) az első tétel végén a hárfa mögül állt fel, hogy aztán elfoglalja helyét a szólista pult mögött. A koncert két részből állt, mindkettő elején hosszú időbe telt a hangszerek összehangolása, ami a második félidőben sajnos nem sikerült tökéletesen. Ez különösen a két szólóhegedű, valamint a fúvós hangszerek összjátékában okozott problémát.

A karmesterhez hasonlóan a szólisták közül is többen mondhatók a régizene „specialistáinak”. A legtöbb szólóénekestől nagyon érzékeny, és a stílusnak megfelelő díszítőelemeket és vibrato mentes, angyali hangokat hallgattunk. A szoprán szólisták egyike Baráth Emőke volt, aki 28 éves kora ellenére bejárta már Európa legnagyobb színpadait is, és a fiatal énekesek kategóriájában idén Nemzetközi Opera Díjra jelölték. Színpadi jelenléte és stílusérzéke most is kiváló volt – emellett szinte eltörpült, hogy néhány szólószakaszban alacsonyan intonált. A szólisták közül két tenort érdemes kiemelni. Szigetvári Dávid ezen az estén megmutatta a közönségnek, hogy nemcsak a magas hangfekvéshez, hanem a mélyebb állásokhoz is megfelelő ambitussal rendelkezik. A szöveget kifogástalanul ejtette ki, újra bebizonyította, hogy ez a stílus felel meg leginkább énekesi adottságainak. Persze egy olyan tenor szólamtárs, mint a világhírű tenor, Jeffrey Thompson rendkívül inspirálóan hatna bármelyik énekesre. Szigetvári Dávid mindenesetre tökéletes harmóniában énekelt vele, és duettjeik alatt – különösen a disszonáns hangokkal és azok feloldásaival a közönségnek maradandó élményt adtak. Az est legkiemelkedőbb szólista teljesítménye egyértelműen Jeffrey Thompson nevéhez fűződik. Mind zeneileg, mind szövegértelmezés és színpadi jelenlét szempontjából. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a régizenéhez különleges stílusérzék szükséges, amelynek az amerikai tenorista tökéletesen birtokában van. Nem először dolgozik együtt Vashegyi Györggyel és együtteseivel, remélhetőleg nem utoljára hallhattuk Magyarországon.

A kisebb intonációs problémákat leszámítva egy nagyszerű koncertnek lehettünk szem- és fültanúi, amiért április 26-án mindenképpen érdemes volt ellátogatni a Művészetek Palotájába.

Purcell Kórus és Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)

Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Előadás időpontja: 2014. április 26.

Közreműködtek: Baráth Emőke, Pintér Ágnes (szoprán), Mészáros Péter, Szigetvári Dávid, Jeffrey Thompson (tenor), Blazsó Domonkos, Borka Ákos (basszus)
Koncertmester: Paulik László
Vezényelt: Vashegyi György

Képek forrása: www.fidelio.hu